Egyike annak az öt spanyol mezőnyjátékosnak, akik mind a 4 meccsen szerepet kaptak a 2006-os vb-n. Gólt is szerzett: a franciák elleni vezető találat volt az övé. Ám a gallok fordítani tudtak... Ő lett az Eb-kvalifikáció házi gólkirálya is. A 2008-as Európa-bajnokság megnyeresében főszerepet játszott, noha nem játszott a döntőben, s az elődöntőben is csak keveset, négy góllal így is gólkirály lett, bekerült az Eb álomcsapatába. A 2009-es Konföderációs Kupán bronzcipőt nyert, bekerült ismét a torna álomcsapatába.

Közben a spanyol labdarúgás rekordere lett azzal, hogy 2008-ban 12 gólt szerzett a válogatottban. Ugyancsak csúcsot állított fel azzal, hogy hat egymást követő válogatott mérkőzésen is a kapuba talált. A spanyol válogatott történetének második legjobb góllövője Raúl González után, nagy valószínűséggel még 2010-ben utoléri a legendás elődöt. Azon kevesek egyike, akik az argentin, a francia és a világbajnok olasz csapat kapujába is betaláltak már válogatott találkozón. Az ilyen kvalitású csatárt természetesen mindenki vinné. A Chelsea 40 millió fontot (Fernando Torres árának duplája!) sem sajnálta volna érte, de Villa a Barcelonát választotta: 40 millió euróért, négyéves szerződést kötött a katalán szuperklubbal, a bemutatásán 40 000-en várták...

A világbajnokságon azóta még annak a kevés kétkedőnek is megmutatta, hogy megéri az árát, aki nem hitte, hogy megér ennyi pénzt. Két gólt szerzett a hondurasiak, egyet-egyet a chileiek és a portugálok ellen, az Eb-gólkirály, Gonzalo Higuaínnal és Róbert Vittekkel holtversenyben, vezeti a világbajnokság góllövőlistáját is. A mérkőzés lefújása pillanatában megszületett a madridi sportnapilap, az As főcíme: MaraVilla - a szó, amibe a csatár nevét foglalták, annyit jelent: csoda.